A génkezelt élelmiszerek hatása az egészségre címmel tartott múlt hétvégén előadást Dr. Bódis György a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület meghívására. A Román Orvosi Kamara munkatársa, a kamara orvosi laboratóriumi bizottságának titkára, főorvos prezentációjának közel szöveghű változatát közöljük.
Az első részben megismertük a legelterjedtebb génmódosított növényeket és állatokat, tápértékük mellett az allergiás kockázatukat, Románia helyzetét, az EU vonatkozó szabályozását, és hogy milyen könnyű azt kijátszani. Itt olvasható.
Génmódosított veszélyek 2: környezeti kockázatok
1. A génmódosított kereszteződése a természetes flórával, illetve faunával a gyakorlatban szinte megakadályozhatatlan. Nagy a valószínűsége, hogy az idegen gént hordozó élőlény valamelyik közelebbi vagy távolabbi vad rokonával szaporodóképes utódokat hoz létre. Így például a vadrepce vagy a vadszója gyomirtó-rezistens lesz, akárcsak génmódosított társa. A keresztezett faj olyan előnyökhöz jut, ami alapján túlnövi az összes többi növényt veszélyeztetve a biodiverzitást, vagyis monokultúra alakulhat ki a természetben.
2. A kultúrflóra, illetve fauna átkereszteződésével a szennyezés, keveredés a különböző védekezési, biztonsági előírások és eljárások ellenére elkerülhetetlen. A növények esetében kérdéses az együtttermesztés növényi szabályozásának hatékonysága is. Például a génmódosított kukorica közelébe ültetett tábla az átkereszteződéssel már nem lesz úgynevezett tiszta kukorica.
3. Egymásnak ellentmondó kutatási eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy a (baktérium)génnel ellátott terményt, állatot, illetve mikrobális készítményt (nyersen) fogyasztó élőlények bélflórájában mekkora az esélye a géntranszfernek. Elméletileg a transzgén(ek)et tartalmazó DNS az úgynevezett hagyományos élelmiszerekéhez hasonlóan az emésztés során tökéletesen lebomlik, nincs hatása az azt fogyasztó élőlényre. Néhány kutatás szerint ez nem teljesen igaz.
Génmódosított veszélyek 3: emberi járványok
1. Amennyiben az élőlénybe beültetett transzgén vírusgén, fennáll a lehetőség, hogy rekombinálódjon (átadjon és átvegyen tulajdonságokat) az élőlényt fertőző már vírusokkal. Az emberre azért jelenthet közvetlen veszélyt, mert azok a vírusokat vagy baktériumokat, amelyeket vektorként használnak a géntechnológiában, bekerülhetnek megváltozott formában állatokba, emberbe, és ott olyan furcsaságok jöhetnek létre, amelyek új járványok keletkezéséhez vezetnek. Így kaptuk meg ajándékba például a madárinfluenza, sertésinfluenza vírusát.
2. A géntechnológia során a beültetendő gént megjelölik, hogy később ki lehessen mutatni a kísérletek során. A génhez hozzákapcsolnak tehát egy jelzőgént, amelynek hatása, megléte könnyen detektálható, és ezáltal aki tudja, mit kell keresni, könnyen és olcsón megállapíthatja, hogy az idegen gén jelen van vagy nincs például egy élőlényben. Ilyen célra használnak például antibiotikum-rezisztencia géneket. A gond csak az, hogy az antibiotikum-rezisztencia átadódhat például vad baktériumoknak, és így használhatatlanná válhat egy antibiotikum.
Az antibiotikumok kutatása és felfedezése megtorpant, a világban öt évente fedeznek fel egy új és használható antibiotikumot. Ez az oka annak, hogy félünk a mutáns kórokozóktól, mert elképesztő iramban változnak.
A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint (amelyek nem mind nyilvánosak) a génmódosított növények elsősorban a környezetre jelentenek veszélyt, és csak hipotetikusan közvetlenül ránk, fogyasztókra.
Génmódosított veszélyek 4: gazdasági érdek-összefonódások
A géntechnológia nagy, hatalmas tőkével bíró multinacionális cégek kezében van, nem a növénynemesítők és János bácsi kezében. A cégek, ha akarnak, vissza tudnak élni ezzel a tudással. Például olyan növényeket, vetőmagokat tudnak előállítani, forgalmazni, amelyek a termelőnek jobban megéri, mint a hagyományos, vad fajták előállítása, így a multik képesek elérni, hogy a GMO típusú mezőgazdaságot helyezzük mindenek fölé. A szegény országok inkább hajlandóak arra, hogy ezt az új technológiát felhasználják; arra számítanak, hogy előnyre tudnak szert tenni a piacon.
Az érdek-összefonódások ott is kristálytisztán meglátszanak, hogy a legelterjedtebb transzgenikus növényfajtákat ugyanazok az óriáscégek állítják elő, fejlesztik, és forgalmazzák, mint a gyomirtáshoz szükséges szereket, amelyeknek saját fajtáik ellenállnak.
Az óriáscégek előszeretettel használt trükkje továbbá, hogy olyan géneket ültetnek be a kikísérletezett növényekbe vagy állatokba, amelyek megakadályozzák az élőlény továbbszaporíthatóságát. A termelő a növény esetében például nem tudja saját magának előállítani a vetőmagot, minden évben ugyanattól a cégtől meg kell vásárolnia azt.
Egy másik trükk, hogy olyan, úgynevezett áruló géneket is kap a GMO, amelyek miatt csak akkor jelenik meg a jó hatás, ha valamilyen vegyszerrel megpermetezzük. A világon legismertebb, géntechnológiával dolgozó cégek a Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow, BASF DuPont, ők gondoskodtak többek között arról, hogy a transzgenikus élőlényeket világszabadalmak védjék, és az előállító cég szellemi tulajdonát képezzék.
A tesztek 22-es csapdája
Hogy kell a génmódosított növényeket tesztelni, hogyan lehet eldönteni, hogy nem ártalmas? Nagyon nehezen. A termék kinézete, színe, szaga és egyéb jellemzői alapján nem lehet megállapítani, hogy egy élelmiszer, amit az üzletben vásárolunk, génmódosított-e. Nem biztos, hogy a szép módosított is. Csak laboratóriumi kísérletekkel lehet kimutatni.
Ha korrektül akarnánk csinálni, nagyon sokba kerülne, rengeteg kísérletet kellene elvégezni kezdve a laboratóriumi kísérletektől az állati és emberi kísérletekig. Gyakorlatilag ugyanazt kellene eljátszani, mint egy új gyógyszernél. Egy új gyógyszer piacra dobása millió eurós nagyságrendű kísérletezéseket jelent. Ha a fent említett cégek hajlandóak ekkora összegeket beleölni a technológiába (amennyiben tisztességesen hajtják végre a kísérleteket), akkor el lehet képzelni, hogy mekkora hasznot jelent a génmódosított élőlényekkel történő kereskedés.
A legegyszerűbb tesztmódszer, hogy megvizsgálják, a génnek nincs-e valamilyen toxikus mellékhatása, vagy okoz-e allergiás reakciókat. A gond csak az, hogy az élelmiszer bonyolult, rengeteg alkotóelemet tartalmazó vegyület-együttes, és minden alkotóelemmel kapcsolatban el kellene végezni legalább a toxikus és az allergiás teszteket.
A vizsgálati eredmények értelmezése is kérdéses, nem lehet egyértelműen azt mondani egy génkezelt élelmiszerről, hogy jó vagy nem jó. Mint ahogy egy gyógyszerről is elég nehéz ezt eldönteni, sokszor előfordul, hogy nagy dobbal beharangozzák csodaszerként, aztán tíz évvel később ugyanolyan körítéssel betiltják, mert közben kiderül, valamilyen súlyos mellékhatása van.
A vizsgálatok során lehetnek tehát rejtett veszélyek, amelyek átjuthatnak azért is, mivel a módosítatlan élelmiszerekről sem teljes körűek az adatok az összehasonlításhoz. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a takarmányként használt génmódosított növények valószínűleg biztonságosak, nekünk, végső fogyasztóknak nem okoznak különösebb problémát, legalábbis az eddigi alkalmazások során ez nem derült ki.
Az egyedüli dolog, ami a második generációs termékeknél felmerült: az allergenitás, ezért vontak már vissza különböző termékeket. A leggyakrabban használt második generációs termék a szója, amit gyakran fogyasztunk különböző élelmiszerekbe keverve. Bizonyos kísérletezések most is zajlanak a génmódosított szójával kapcsolatban, ugyanis úgy akarják megváltoztatni a szója-fehérjét, hogy az ne okozzon allergiát.
Génmódosítás előnye
A gének manipulálásával lehet bizonyítottan hasznos dolgokat is csinálni. Például baktériumokat munkára fogni, és előállítatni velük olyan fehérjéket, amelyeket mi gyógyszerként használunk. Ilyen az inzulin, amelyet kezdetben az állatok hasnyálmirigyéből vontak ki, az így nyert szennyezett anyag viszont problémákat okozott. A biotechnológiának köszönhetően ma már tiszta emberi inzulint lehet előállítani.
Szintén GM baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort, amellyel a vérzékenység tüneteit, illetve olyan növekedési hormont, amellyel a növekedési zavarokat kezelik.
A baktériumok által termeltetett emberi fehérjék lényegesen biztonságosabbak, mint a korábbi készítmények, amelyek holttestekből kivont fehérjék voltak, és ezért AIDS, hepatitisz C és Creutzfeldt-Jakob kór fertőzés kockázatával jártak. A Creutzfeldt-Jakob kórt vagy az AIDS-et először az orvosok terjesztették el a hemofiliás betegek kezelése közben, amely kezdetben emberektől származó plazmával történt.
Összefoglalásként Bódis György főorvos elmondta, a génmódosított növények környezetre gyakorolt hatása valóban ártalmas, ennek van kézzel fogható jele. Az emberi kockázatok felmérése esetén visszafogottabbnak kell lennünk, hiszen nagyobb aggodalomra okot adó vizsgálati eredmény eddig nem született.
Igaz, a pakliba az is beletartozik, hogy túl kevés vizsgálatot végeztek, és túl kevés adat áll rendelkezésünkre. Azok a cégek, amelyek ezt meg tudnák fizetni, nem akarják elvégezni a vizsgálatokat, vagy legalábbis nem akarják annak eredményeit nyilvánosságra hozni. Azok pedig, akik szeretnének több információt, azok nem tudják fedezni a vizsgálatokat, és itt be is zárult a 22-es csapdája.
Mindannyian kóstoltuk már
Az előadást követő hozzászólásokból megtudtuk, hogy nem tudjuk teljesen, lebomlanak-e a génmódosított növények fehérjéi bennünk. Egy sugárbiológus mesélte, hogy a csecsemőmirigy-kivonattal gyógyszerezett betegek szervezetében nem bomlott le az illető gyógyszer, megtalálták a beadott peptidet a vérükben, és ezt az orvosok sem értették.
Továbbá: Romániába rengeteg vetőmag kerül be feketén, a szója feldolgozásakor nem különítik el a génmódosítottakat a nem módosítottaktól, és az üzletekben kapható kenyerek mintegy 80 százaléka tartalmaz szóját. Vagyis nagyon-nagyon valószínű, hogy mindannyian kóstoltunk már GMO-t, csak nem éreztük az ízét. A romániai termőföldek fele parlagon hever, elvileg lenne ahol manipulálatlan növényeket termeszteni.
Végül azt is megtudtuk, hogyan készülnek a nagy, amerikai csirkecombok. Elindul a hajó Amerikából a tojásokkal, amelyek már eleve növekedési hormonokkal telenyomott tyúkokból származnak. Útközben kikelnek a csirkék, amelyeket ismét növekedési hormonnal kevert táppal etetnek. Hatvan nap múlva megérkeznek Európába, esetleg a Fekete-tengerre, szépen felvágva és lefagyasztva. Jó étvágyat!
Az első részben megismertük a legelterjedtebb génmódosított növényeket és állatokat, tápértékük mellett az allergiás kockázatukat, Románia helyzetét, az EU vonatkozó szabályozását, és hogy milyen könnyű azt kijátszani. Itt olvasható.
Génmódosított veszélyek 2: környezeti kockázatok
1. A génmódosított kereszteződése a természetes flórával, illetve faunával a gyakorlatban szinte megakadályozhatatlan. Nagy a valószínűsége, hogy az idegen gént hordozó élőlény valamelyik közelebbi vagy távolabbi vad rokonával szaporodóképes utódokat hoz létre. Így például a vadrepce vagy a vadszója gyomirtó-rezistens lesz, akárcsak génmódosított társa. A keresztezett faj olyan előnyökhöz jut, ami alapján túlnövi az összes többi növényt veszélyeztetve a biodiverzitást, vagyis monokultúra alakulhat ki a természetben.
2. A kultúrflóra, illetve fauna átkereszteződésével a szennyezés, keveredés a különböző védekezési, biztonsági előírások és eljárások ellenére elkerülhetetlen. A növények esetében kérdéses az együtttermesztés növényi szabályozásának hatékonysága is. Például a génmódosított kukorica közelébe ültetett tábla az átkereszteződéssel már nem lesz úgynevezett tiszta kukorica.
3. Egymásnak ellentmondó kutatási eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy a (baktérium)génnel ellátott terményt, állatot, illetve mikrobális készítményt (nyersen) fogyasztó élőlények bélflórájában mekkora az esélye a géntranszfernek. Elméletileg a transzgén(ek)et tartalmazó DNS az úgynevezett hagyományos élelmiszerekéhez hasonlóan az emésztés során tökéletesen lebomlik, nincs hatása az azt fogyasztó élőlényre. Néhány kutatás szerint ez nem teljesen igaz.
Génmódosított veszélyek 3: emberi járványok
1. Amennyiben az élőlénybe beültetett transzgén vírusgén, fennáll a lehetőség, hogy rekombinálódjon (átadjon és átvegyen tulajdonságokat) az élőlényt fertőző már vírusokkal. Az emberre azért jelenthet közvetlen veszélyt, mert azok a vírusokat vagy baktériumokat, amelyeket vektorként használnak a géntechnológiában, bekerülhetnek megváltozott formában állatokba, emberbe, és ott olyan furcsaságok jöhetnek létre, amelyek új járványok keletkezéséhez vezetnek. Így kaptuk meg ajándékba például a madárinfluenza, sertésinfluenza vírusát.
2. A géntechnológia során a beültetendő gént megjelölik, hogy később ki lehessen mutatni a kísérletek során. A génhez hozzákapcsolnak tehát egy jelzőgént, amelynek hatása, megléte könnyen detektálható, és ezáltal aki tudja, mit kell keresni, könnyen és olcsón megállapíthatja, hogy az idegen gén jelen van vagy nincs például egy élőlényben. Ilyen célra használnak például antibiotikum-rezisztencia géneket. A gond csak az, hogy az antibiotikum-rezisztencia átadódhat például vad baktériumoknak, és így használhatatlanná válhat egy antibiotikum.
Az antibiotikumok kutatása és felfedezése megtorpant, a világban öt évente fedeznek fel egy új és használható antibiotikumot. Ez az oka annak, hogy félünk a mutáns kórokozóktól, mert elképesztő iramban változnak.
A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint (amelyek nem mind nyilvánosak) a génmódosított növények elsősorban a környezetre jelentenek veszélyt, és csak hipotetikusan közvetlenül ránk, fogyasztókra.
Génmódosított veszélyek 4: gazdasági érdek-összefonódások
A géntechnológia nagy, hatalmas tőkével bíró multinacionális cégek kezében van, nem a növénynemesítők és János bácsi kezében. A cégek, ha akarnak, vissza tudnak élni ezzel a tudással. Például olyan növényeket, vetőmagokat tudnak előállítani, forgalmazni, amelyek a termelőnek jobban megéri, mint a hagyományos, vad fajták előállítása, így a multik képesek elérni, hogy a GMO típusú mezőgazdaságot helyezzük mindenek fölé. A szegény országok inkább hajlandóak arra, hogy ezt az új technológiát felhasználják; arra számítanak, hogy előnyre tudnak szert tenni a piacon.
Az érdek-összefonódások ott is kristálytisztán meglátszanak, hogy a legelterjedtebb transzgenikus növényfajtákat ugyanazok az óriáscégek állítják elő, fejlesztik, és forgalmazzák, mint a gyomirtáshoz szükséges szereket, amelyeknek saját fajtáik ellenállnak.
Az óriáscégek előszeretettel használt trükkje továbbá, hogy olyan géneket ültetnek be a kikísérletezett növényekbe vagy állatokba, amelyek megakadályozzák az élőlény továbbszaporíthatóságát. A termelő a növény esetében például nem tudja saját magának előállítani a vetőmagot, minden évben ugyanattól a cégtől meg kell vásárolnia azt.
Egy másik trükk, hogy olyan, úgynevezett áruló géneket is kap a GMO, amelyek miatt csak akkor jelenik meg a jó hatás, ha valamilyen vegyszerrel megpermetezzük. A világon legismertebb, géntechnológiával dolgozó cégek a Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow, BASF DuPont, ők gondoskodtak többek között arról, hogy a transzgenikus élőlényeket világszabadalmak védjék, és az előállító cég szellemi tulajdonát képezzék.
A tesztek 22-es csapdája
Hogy kell a génmódosított növényeket tesztelni, hogyan lehet eldönteni, hogy nem ártalmas? Nagyon nehezen. A termék kinézete, színe, szaga és egyéb jellemzői alapján nem lehet megállapítani, hogy egy élelmiszer, amit az üzletben vásárolunk, génmódosított-e. Nem biztos, hogy a szép módosított is. Csak laboratóriumi kísérletekkel lehet kimutatni.
Ha korrektül akarnánk csinálni, nagyon sokba kerülne, rengeteg kísérletet kellene elvégezni kezdve a laboratóriumi kísérletektől az állati és emberi kísérletekig. Gyakorlatilag ugyanazt kellene eljátszani, mint egy új gyógyszernél. Egy új gyógyszer piacra dobása millió eurós nagyságrendű kísérletezéseket jelent. Ha a fent említett cégek hajlandóak ekkora összegeket beleölni a technológiába (amennyiben tisztességesen hajtják végre a kísérleteket), akkor el lehet képzelni, hogy mekkora hasznot jelent a génmódosított élőlényekkel történő kereskedés.
A legegyszerűbb tesztmódszer, hogy megvizsgálják, a génnek nincs-e valamilyen toxikus mellékhatása, vagy okoz-e allergiás reakciókat. A gond csak az, hogy az élelmiszer bonyolult, rengeteg alkotóelemet tartalmazó vegyület-együttes, és minden alkotóelemmel kapcsolatban el kellene végezni legalább a toxikus és az allergiás teszteket.
A vizsgálati eredmények értelmezése is kérdéses, nem lehet egyértelműen azt mondani egy génkezelt élelmiszerről, hogy jó vagy nem jó. Mint ahogy egy gyógyszerről is elég nehéz ezt eldönteni, sokszor előfordul, hogy nagy dobbal beharangozzák csodaszerként, aztán tíz évvel később ugyanolyan körítéssel betiltják, mert közben kiderül, valamilyen súlyos mellékhatása van.
A vizsgálatok során lehetnek tehát rejtett veszélyek, amelyek átjuthatnak azért is, mivel a módosítatlan élelmiszerekről sem teljes körűek az adatok az összehasonlításhoz. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a takarmányként használt génmódosított növények valószínűleg biztonságosak, nekünk, végső fogyasztóknak nem okoznak különösebb problémát, legalábbis az eddigi alkalmazások során ez nem derült ki.
Az egyedüli dolog, ami a második generációs termékeknél felmerült: az allergenitás, ezért vontak már vissza különböző termékeket. A leggyakrabban használt második generációs termék a szója, amit gyakran fogyasztunk különböző élelmiszerekbe keverve. Bizonyos kísérletezések most is zajlanak a génmódosított szójával kapcsolatban, ugyanis úgy akarják megváltoztatni a szója-fehérjét, hogy az ne okozzon allergiát.
Génmódosítás előnye
A gének manipulálásával lehet bizonyítottan hasznos dolgokat is csinálni. Például baktériumokat munkára fogni, és előállítatni velük olyan fehérjéket, amelyeket mi gyógyszerként használunk. Ilyen az inzulin, amelyet kezdetben az állatok hasnyálmirigyéből vontak ki, az így nyert szennyezett anyag viszont problémákat okozott. A biotechnológiának köszönhetően ma már tiszta emberi inzulint lehet előállítani.
Szintén GM baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort, amellyel a vérzékenység tüneteit, illetve olyan növekedési hormont, amellyel a növekedési zavarokat kezelik.
A baktériumok által termeltetett emberi fehérjék lényegesen biztonságosabbak, mint a korábbi készítmények, amelyek holttestekből kivont fehérjék voltak, és ezért AIDS, hepatitisz C és Creutzfeldt-Jakob kór fertőzés kockázatával jártak. A Creutzfeldt-Jakob kórt vagy az AIDS-et először az orvosok terjesztették el a hemofiliás betegek kezelése közben, amely kezdetben emberektől származó plazmával történt.
Összefoglalásként Bódis György főorvos elmondta, a génmódosított növények környezetre gyakorolt hatása valóban ártalmas, ennek van kézzel fogható jele. Az emberi kockázatok felmérése esetén visszafogottabbnak kell lennünk, hiszen nagyobb aggodalomra okot adó vizsgálati eredmény eddig nem született.
Igaz, a pakliba az is beletartozik, hogy túl kevés vizsgálatot végeztek, és túl kevés adat áll rendelkezésünkre. Azok a cégek, amelyek ezt meg tudnák fizetni, nem akarják elvégezni a vizsgálatokat, vagy legalábbis nem akarják annak eredményeit nyilvánosságra hozni. Azok pedig, akik szeretnének több információt, azok nem tudják fedezni a vizsgálatokat, és itt be is zárult a 22-es csapdája.
Mindannyian kóstoltuk már
Az előadást követő hozzászólásokból megtudtuk, hogy nem tudjuk teljesen, lebomlanak-e a génmódosított növények fehérjéi bennünk. Egy sugárbiológus mesélte, hogy a csecsemőmirigy-kivonattal gyógyszerezett betegek szervezetében nem bomlott le az illető gyógyszer, megtalálták a beadott peptidet a vérükben, és ezt az orvosok sem értették.
Továbbá: Romániába rengeteg vetőmag kerül be feketén, a szója feldolgozásakor nem különítik el a génmódosítottakat a nem módosítottaktól, és az üzletekben kapható kenyerek mintegy 80 százaléka tartalmaz szóját. Vagyis nagyon-nagyon valószínű, hogy mindannyian kóstoltunk már GMO-t, csak nem éreztük az ízét. A romániai termőföldek fele parlagon hever, elvileg lenne ahol manipulálatlan növényeket termeszteni.
Végül azt is megtudtuk, hogyan készülnek a nagy, amerikai csirkecombok. Elindul a hajó Amerikából a tojásokkal, amelyek már eleve növekedési hormonokkal telenyomott tyúkokból származnak. Útközben kikelnek a csirkék, amelyeket ismét növekedési hormonnal kevert táppal etetnek. Hatvan nap múlva megérkeznek Európába, esetleg a Fekete-tengerre, szépen felvágva és lefagyasztva. Jó étvágyat!
Forrás : manna.ro - Belenyúlkálunk a természetbe - köztér
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése